A kormány nem szívesen épít kerítést a magyar-szerb határra, de nem várhat, garantálnia kell az ország biztonságát, amibe beletartozik a határ védelme is – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A tárcavezető megerősítette azt a szerdai kormánydöntést, amely szerint Pintér Sándor belügyminiszternek elő kell készítenie a magyar-szerb határ lezárását. Ez egy négy méter magasságú, ideiglenes – a megvalósítása után annak szükségességét rendszeresen felülvizsgálandó – kerítéssel történne meg – ismertette Lázár János, aki indoklásul hangsúlyozta: Magyarország az illegális bevándorlás tekintetében rosszabb helyzetben van, mint Olaszország. A Miniszterelnökség vezetője – a 130 percen át tartó tájékoztatón – úgy fogalmazott: „nem szórakozásból, nem jókedvünkből” született döntés a határzárról – „nem azért hozzuk ezt a döntést, mert úgy gondoljuk, hogy így kellene megoldani ezeket a problémákat” -, de láthatóan az Európai Bizottság képtelen más megoldást biztosítani, Magyarország pedig nem várhat, az idei évre jelzett összesen 150 ezer illegális bevándorló átvonulása ugyanis biztonsági kockázatot jelent Magyarországnak.
A kerítés költségeit firtató kérdésre a miniszter azt mondta: a kormányülésen 20-25 milliárd forint hangzott el, de ezt többen túlzónak ítélték. Jelezte, a kerítésépítés ütemtervét jövő szerdán tárgyalják meg. Lázár János többször is megemlítette, hogy Magyarország nem kapott semmilyen európai uniós segítséget – sem jogit, sem anyagit – a bevándorlás kérdésének kezelésére, noha GDP-arányosan a közösségen belül a magyar lakosságra jut a legnagyobb teher. Közölte azt is, hogy a július 1-jei magyar-szerb közös kormányülésen készek konstruktív tárgyalásra az ügyben a szerb féllel.
A magyar külügyminiszter egyébként már – a szerdai kormányülés közben – tájékoztatta szerb kollégáját – tudatta. Kiemelte továbbá, hogy a legális belépés Magyarországra ezután is biztosított lesz. Azzal folytatta, hogy a magyar kormány betartja a menekültekre vonatkozó összes nemzetközi egyezményt, a politikai üldözötteket ezután is menekültként fogja kezelni. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a délszláv háború idején Magyarország menekültek sokaságát fogadta be, menedékjogot biztosítva nekik.
A magyar kabinet különbséget tud tenni a háborús viszonyok és aközött, amikor valaki illegális bevándorlóként próbál belépni – tette hozzá. Kérdésre azt is mondta, Magyarország nem zárkózik el attól, hogy összefogjon szomszédos országokkal egy közös biztonsági határzár létesítése érdekében. Arra a felvetésre, hogy az ország más határszakaszán is lehet-e határzár, azt felelte: minden előfordulhat mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem hoz a bevándorlás ügyét megoldó intézkedést.
Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet akkor, ha a magyar-szerb határon építendő kerítést Románia, illetve Horvátország felől kerülik majd ki, Lázár János azt válaszolta: Románia és Horvátország uniós tagállam, így biztonságos ország, azaz oda vissza lehet toloncolni az illegális bevándorlókat. A Miniszterelnökség vezetőjét arról is kérdezték, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) óriásplakátokon mutat be a 2-es és a 3-as metró megállóiban néhány olyan menekültet, aki – mint azt szervezet az MTI-hez korábban eljuttatott közleményében írta – Magyarországon új hazára lelt, és tevékenyen hozzájárul az ország fejlődéséhez.
Lázár János erre azt mondta: a kormány tiszteletben tartja az ENSZ álláspontját, jó dolognak tartja a plakátkampányt, mert ez is hozzásegít ahhoz, hogy beszéljenek az ügyről. „Ha az ENSZ-nek lehet plakátkampánya, akkor a magyar kormánynak is” – tette hozzá. Az UNHCR plakátjaival kapcsolatban kiemelte: akiket az ENSZ szerepeltet a plakátokon, azoknak Magyarország menekültjogi státust biztosított, mert vélelmezhetően olyan helyről jöttek, ahol az életük nem volt biztonságban.
(MTI)