A miniszterelnök szeretett volna egy nagyívű alkotmánymódosítást, új stadionokat és világversenyeket, de október 13. után több dologban visszakozott, és még nemzetközi szerződéseket is felbontana, ha úgy kívánják a budapestiek. Népszerűségvesztés esetén Orbán többször visszalépett már egyet, hogy a támogatottság visszanyerésével kettőt ismét előrelépjen.
Orbán Viktor a 2018-as harmadik kétharmad után jelentette be, hogy szeretne egy nagyívű alkotmányrevíziós folyamatot, amelynek egy alkotmánymódosítás lenne az eredménye. A miniszterelnök konkrét területeket nem említett, egy évvel később fideszes forrásokból komoly tervekről hallottunk; Orbánnak állítólag már konkrét szövegtervezetek lapultak a fiókjában, terítéken volt az igazságszolgáltatás és a központi kormányzati struktúra felülvizsgálata.
A kormány oldaláról egyszer sem cáfolták a terveket, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az igazságügyiminiszter-helyettes és a Fidesz-frakció szóvivője is arról beszélt, hogy bármilyen téma előkerülhet. A választások előtt két héttel fideszes politikusok mondták a kérdésünkre, hogy szerintük ősszel előkerülhet az alkotmánymódosítás. Október 13. után egy héttel Kocsis Máté kérdésünkre közölte, hogy nem lesz alkotmánymódosítás, mert nincs rá okuk. További részletek ebben a cikkünkben.
Liget-projekt
2010 óta gyakorlatilag folyamatosan napirenden van a Városliget átalakításának ügye. Többféle terv volt, az azonban egy pillanatig sem volt kérdés, hogy egy rakás új épületet húznak majd fel a főváros második legnagyobb összefüggő zöldfelületén. A kormány különböző szereplői mindvégig azzal hárították el a lakossági és a politikai kritikákat, hogy az átalakítás után csak szebb, rendezettebb, és zöldebb lesz a Liget. Mindez nem hatotta meg a budapestieket, akiknek közel kétharmada szerint le kellene állítani a projektet.
Bár a bíróság több épület építési engedélyét visszavonta, az UNESCO pedig a projekt leállítását kérte, az önkormányzati választásokig a kormányoldal határozottan állította, hogy a beruházást semmi sem akaszthatja meg. Az október 13-át követő első parlamenti ülésen Orbán Viktor képviselői kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ha a budapestiek nem akarják, nem lesz Liget-projekt. Ez a gyakorlatban azt jelenti valószínűleg, hogy amit még nem kezdtek el építeni, azt már nem is fogják.
Stadionok, sportesemények
Orbán nagy álma, hogy Budapest sportfőváros legyen, ehhez pedig világversenyek kellenek. Bár a 2024-es olimpiára való pályázást megakadályozta a Momentum aláírásgyűjtése, az ambíciók nem váltak köddé, Budapest megkapta a 2023-as atlétikai világbajnokság, valamint a 2022-es kézilabda-Eb rendezési jogát. Jelenleg egyik esemény lebonyolításához sincs megfelelő infrastruktúra a fővárosban, a tervek szerint százmilliárdokért épült volna atlétikastadion és kézilabdacsarnok.
Hivatalosan még egyik projekt sem állt le, és bár a főváros jogkörei korlátozottak, Karácsony egyik fő kampányígérete az volt, hogy addig nem lesz több stadion Budapesten, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés. Hiába lobbizott Orbán személyesen az atlétikai vb-ért, a parlamentben már arról beszélt, hogy ha a fővárosiak nem akarják, nem rendezik meg az említett sporteseményeket, és az ezekhez szükséges csarnoképítések sem lesznek.
A kormányfő hátralépésének leglátványosabb eleme, hogy akár nemzetközi szerződéseket is felbontana, ha így kívánja Budapest; a szándékot a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának vezetője is megerősítette lapunknak. Fürjes Balázs aztán azt is megjegyezte, hogy a visszamondott világversenyeknek lehetnek kártérítési igényei.
Orbán–Tarlós-megállapodás
Ha Karácsony Gergely győz, értelmét veszti az Orbán Viktor és Tarlós István között kötött 15 pontos megállapodás – dobta be a választási kampányban Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter (kinek szavait sokan egyértelmű zsarolásként értették) többször elmondta utána, hogy politikai megállapodásról van szó, amely nem a főváros és a kormány, hanem Tarlós és Orbán között érvényes.
Október 13. után Orbán azt mondta a parlamentben, hogy a megállapodás érvényes, annak „minden betűjét és minden számadatát be fogjuk tartani”; jelezte, hogy ő sosem beszélt arról, hogy a megállapodás érvényét veszti Karácsony győzelme esetén, és arra kérte a képviselőket, ne keverjék össze a szavait Gulyás mondataival. (Érdemes megjegyezni, hogy egy olyan ügyben, mint a Tarlós–Orbán-megállapodás, Gulyás nem állíthatott olyat a kampány közepén, ráadásul többször is nyomatékosítva, amelyet ne hagyott volna jóvá a kormányfő.)
index
